Ennek is hosszú története van...
Még huszonéves koromban történt, egykori gimnazista osztálytársam és barátom, aki később keresztkomámmá avanzsált, egyik látogatása alkalmával megjegyezte, Miklós te olyan vagy, mint egy gonosz kis manó...
Az ilyenkor szokásos kvaterkázáshoz kotyvasztottam éppen valamit, és az eredmény látták elégedetten dörzsöltem a markomat, ezt látva jegyezte meg meg a cimbora...
Sok sok évvel később a Telin tv könyvelőjének, Julikának meséltem el ezt a történetet, mire ő bólintott, Hát Miki, Te tényleg olyan vagy, mint egy kis gonosz manó.
Nem tiltakoztam ellene, mert semmi pejoratív éle nem volt a kijelentésnek, bennem viszont tényleg megvolt a hajlam arra, hogy úgy viselkedjek, mint Puck...
Közben B. Ildikó kolléganőm és köztem kialakult egy sajátos közjáték. Hogy miként jutottunk el idáig, nem részletezem, a végeredmény viszont az volt, Ildi minden sértegetési szándék nélkül, minden szó elejét jól megnyomva így szólított meg: Ssszekszárdi, te hülye f@sz....
Ezt én azzal viszonoztam, B.... kám, te hülye 3.14csa...
Amúgy jól megvoltunk.
Ildi egy alkalommal az áruk védelmére szolgáló kis jeladót ragasztott a hátizsákomba.
Mivel a képújsághoz én hordtam ki az akkor még működő Fotex Recordstól a CD ket, ahogy beléptem a bejáraton, a riasztó azonnal megszólalt.
A biztonsági őr pedig azonnal rajtam ütött, még azon a furcsaságon se gondolkozva, hogy befele az üzletbe aligha akar valaki CD t belopni...
Az elárusító lányok közben visítva nevettek, de a teljes sztorit már leírtam az ezerarcú kór című novelláskötetemben.
Most inkább a folytatás a lényeg.
Ildikó egyszer vadonatúj méregdrága magassarkú cipőjében parádézott, amikor nekem kedvem szottyant utánozni egy akkor divatos reklámot.
A szatír férfi a nő cipőjét ragadja meg és letépi a lábáról.
Egy óvatlan pillanatban én is elkaptam Ildi cipője sarkát és harsány nevetés közben, azonnal add ide! felkiáltással rángattam le a lábáról.
Néhány percig nagyon jót szórakoztunk mindketten az intermezzón, amihez Ildi néhányszor hozzáfűzte, szekszárdi te hülye f@sz...
A többit már utána mesélte el. Miután jól kiviháncoltuk magunkat, Ildikó elment valahová egy üzletkötői tárgyalásra.
Két sarok után azonban a jókedve kicsit alábbhagyott, ugyanis a cipő sarka levált és ő kénytelen volt mindkét cipőjét levetve mezítláb folytatni az útját.
A találkozón csak azzal tudta magyarázni a bizarr helyzetet, hogy elnézést, de egy hülye kollégám letépte a cipőm sarkát...
Ettől függetlenül nem volt harag vagy sértődés köztünk, és Ildi időnként a rajzfilmet idézve énekelgette, Miki manó, mesélj nekünk...
Szóval innen jött az ötlet, A Miki manó meséi cím ..,
